Eleinte szende baba voltam, tisztes távolból figyeltem Roz minden moccanását, és ha hozzám szólt elbújtam anyám szoknyája mögé.
De idővel oldódott a hangulat, és mikor megnézte a játékaimat, teljesen beleszerettem.
Minden egyes darabot külön bemutattam neki, majd megmutattam neki a lábujjaimat.(ezzel Anyáékat szoktam levenni a lábukról)
Ő imádta a kis pufi lábaimat, ezért végül az ölében ülve játszottam,
Anya a sikeren felbuzdulva megkérte Rozáliát, hogy hagyja ott a kávézót, és legyen az ÉÉN baby- sitterem napi 24 órában.
Rozália lapzártáig még nem nyilatkozott, szándékozik-e megfontolni ezen nemes ajánlatot.
Irigy vagyok. Persze, ö birizgálhatja a talpadat! :0
VálaszTörlés